A fűtés megkezdése előtt fontos portalanítani az allergén gombák kialakulása miatt, és fontos a fűtés időszakában a vitaminok pótlása.
Ez volt eddig a viccelődés.
Mint tűzoltó, inkább az esetleges tűz, illetőleg mérgezés megelőzésére fektetnék nagyobb hangsúlyt!
Tüzelő, fűtő berendezést használni csak kifogástalan állapotú, szakemberrel bevizsgált, arra a célra rendszeresített eszközzel, fűtőanyaggal szabad. Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk. A tüzelőberendezés ajtóit állandóan tartsuk csukott állapotban. A berendezés tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük. A hamut és a salakot lehetőleg lehűtött állapotában ürítsük fémkonténerbe. Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve ahol az tüzet okozhat, pl.: száraz aljnövényzet közelében. Győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.
Célszerű egyedi tüzelési megoldásokat (cserépkályhát, olajradiátort, kandallót, vaskályhát, villanykályhát, PB tüzelést) is kialakítani arra az esetre, ha valamiért kimarad a földgázszolgáltatás.
A PB gázpalack felszerelése során fokozott figyelemmel kell eljárni, hiszen a tömítést gyakran kell cserélni, és ellenőrizni (pl.: szappanos vízzel) a csatlakozás tömítettségét. Sérült, hibás PB palackot tilos felszerelni, azt vissza kell cserélni. Azokat a PB gázzal üzemelő fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltesse folyamatosan zárt térben.
A fűtési szezon beindulásával megszaporodnak a szén-monoxid mérgezéses esetek.
A szén-monoxid (CO) tökéletlen égés során keletkezik; igen veszélyes, színtelen, szagtalan, mérgező hatású gáz, gyengíti a vér oxigénszállító képességét.
A helyiség nagyságától és a fűtési fokozattól függően legalább egy-másfél óránként szellőztetni kell a helyiséget, mert a gáz az égés során fogyasztja az oxigént, és ezáltal csökken a helyiség oxigénkoncentrációja, miközben jelentős mértékben nő a szén-dioxid mennyisége.
Hagyományos tüzelőberendezés (pl. kandalló) használata esetén különös figyelemmel kell lenni a tűzmegelőzésre és a füstelvezetésre. A cserépkályhánál, kandallónál, vaskályhánál ügyelni kell a szikra kipattanásra, mert az tüzet okozhat.
Fontos, hogy se a fűtőberendezés, se az égésterméket elvezető cső mellett ne tároljunk éghető anyagot, és ne legyen a közelben éghető falburkolat sem, vonatkozik ez a padlástérre is, ahol a kémény legalább egyméteres környezetében nem szabad éghető anyagot tárolni.
A téli időszak veszélyei közé tartozik a fűtés megkezdése mellett az adventi és a karácsonyi tüzek megelőzése. Fontos, hogy az adventi koszorút csak nem éghető anyagú eszközre helyezzük, a már meggyújtott gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül. Ez vonatkozik a fenyőfán elhelyezett meggyújtott gyertyákra is. Mindemellett fontos a karácsonyfa stabil talpazatba rögzítése a felborulás veszélyének elkerülése érdekében. Ne hagyjunk felügyelet nélkül égő gyertyát! Figyeljünk gyermekeinkre, ne játszanak a gyufával!
Lehetne még sorolni a megelőzés szabályait, de úgy gondolom, kis odafigyeléssel életeket és milliós károkat menthetünk meg.
Ne menjenek a tűzoltóink „háztűz nézőbe”!
Kapcsolódó galéria
